Főbejárat >>A mi kis falunkról >>Önkormányzati ügyek >>Túrajavaslatok >>
Vázsonyi Várkör >>Üzenő >> Vendégképek Vázsonyról >>

Nagyvázsony - a természet és a történelem találkozása Gb De Fi It

Kevés olyan szép vidéke van a világnak, mint amilyen Nagyvázsonyt körülveszi. Északon a Bakony egyik legnagyobb csúcsa, a 600 méteres Kab-hegy magasodik, délen a Balaton-felvidék dombjaira felkúszó, vagy éppen völgyekbe települt községekben gyönyörködhet a szem.
A régészek szerint erre vezetett a rómaiak hadi útja, sőt már éltek itt emberek a kőkorszakban is. A mai nevét - Nagwason alakban 1495-ben kapta. Előtte több mint kétszáz éven át Váson-nak nevezték az első birtokosáról.

Kinizsi Pál alapította a falu szélén, a Szent Mihály-dombon álló pálos kolostort is, amely még romjaiban is árulkodik egykori szépségéről. A katonailag védhetetlen épületet a török első támadásai idején felrobbantották, hogy az ellenség ne fészkelhesse be magát falai közé. Kövei részben építőanyagul szolgáltak a várnak és a falu más épületeinek.

A vár fölötti utcában található a messze környéken egyedülálló Postamúzeum (Temető u. 3. tel: 88/264-300), amely korabeli eszközök, egyenruhák és postakocsik segítségével mutatja be a posta és a távközlés eddigi történetét. A községet azért választották a kiállítás helyéül, mert hajdan itt forgalmas postkocsi állomás működött. A kiállítás legjelentősebb része a vezetékes távközlés történetét mutatja be. A Puskás Tivadar korából származó első telefonközpontok mellett a "modern" crosbar rendszerű berendezéseket is megnézhetjük, sőt ki is prbólhatjuk. Nagyon érdekes lehet az idjabbaknak a hajdani "sms-készülék", a telex, amely egy fél szekrénnyi helyet foglal el. Memóriaként még lyukszalagot használtak hozzá.

Egy utcasarokkal feljebb áll a 170 éve épített Schumacher-ház (Bercsényi M. u. 21.), a "szabadtéri néprajzi múzeum" melynek konyháját egy módosabb parasztgazda napi használati tárgyaival rendezték be, a tisztaszobában népi világítástörténeti kiállítás van, a hátsó szobában ma is üzemkész állapotban áll a ház egykori lakójának szövőszéke. az egykori istállóban pedig az utolsó vázsonyi rézműves mester műhelyének felszerelése látható.

A múzeum 2008 május 1. és szeptember 30. között keddtől-vasárnapig naponta 10-17 óráig tart nyitva - hétfő szünnap. Az üzemeltető az önkormányzat non profit cége.
A belépő felnőtteknek 300 forint, nappali tagozatos diákigazolvánnyal és nyugdíjas-igazolvánnyal 150 forint

A fő tér és a Vár utca találkozásánál található az általános iskola alsó tagozatának épülete. Falán emléktábla hirdeti, hogy 1907-es felépítését támogatta a községhez rokoni szállakkal kötődő Robert Lieben. Az osztrák fizikus 1906-ban feltalálta az elektroncsövet, avagy a Lieben-csövet. (Nem csökkenti érdemeit, hogy vele egy időben megalkotta az eszközt az amerikai Lee de Forest is.

Kinizsi Pálon, feleségén Magyar Benignán és Robert Liebenen kívül más nevezetes személyek is kötődnek a faluhoz.
Itt volt református lelkész Édes Gergely (1763-1847) a "felújuláskori" irodalmunk érdemes költője, akinél 1798-ban hónapokon át vendégeskedett ismertebbé vált pályatársa, Csokonai Vitéz Mihály.

Későbbi kor költője volt Várnai Zseni (1890-1981), aki gyermekéveit töltötte Vázsonyban. Ma a helyi általános iskola őrzi a nevét.
A faluban lévő nevezetességek megtekintése és a rendezvények után a közvetlen környék is több napos gazdag programot kínál a kirándulóknak.

Nemesleányfalun túl, a Tálodi-réten át jutunk a Kinizsi-forráshoz. A  mellette található a tálodi kolostor romjának története is a XIII. századik nyúlik vissza.

Északon a Kab-hegy kinál szép túraútvonalakat. Dél-keleten pedig Vöröstó és Barnag érintésével a Zádor-várhoz zarándokolhatnak el a természet szerelmesei.
A szomszédos községekben öreg templomok, kálváriák felújított parasztporták hozzák elénk az elmúlt századokat.