Főbejárat >>A mi kis falunkról >>Önkormányzati ügyek >>Túrajavaslatok >>Vázsonyi Várkör >>Üzenő >>

Vissza a Várkör nyitó oldalára

Takarítottunk a csepelyi pusztatemplom-romnál - nem ez a takarítás volt a végső!

Április 4-én tizenhárman gyűltünk össze az egykori Csepely falu főterén - ahol a templom áll -, hogy a romok környékét és a romokat megtisztítsuk a bokroktól, suhángoktól, a kövek közé furódó gyökerektől. Több segítőnk érkezett Veszprémből, Füredről és Nemesleányfaluból, akik egykor vázsonyi gyerekként, vagy kirándulóként megszerették ezt a vidéket. Jó időben, jó hangulatban dolgoztunk, és szalonnasütésre, beszélgetésre is jutott időnk. A terület nagyobb részét sikerült megtisztítani az 8-9 év alatt mindent birtokba vevő bokroktól.

Április második felében ismét egyeztetünk a műemlékvédelmi felügyelőség területi illetékesével, hogy a munka folytatását megbeszéljük. Akkor újra szívesen fogadjuk a segítséget, de addig is arra biztatunk mindenkit, hogy látogasson el legalább néhány órára Csepelyre.
Aki megteszi, biztosan egyetért velünk majd abban, hogy kevés ilyen kellemes hely van a környéken, mint ez a kis szántófölddel körbezárt sziget, ami valahogy itt maradt a középkorból.
Mivel szeméttartókat még nem tudtunk készíteni, arra kérünk mindenkit, amit hozott, vigye is el magával, és vigyázzon, hogy ez a hely később is, másnak is ilyen szép lehessen.

Ilyen volt - A templomrom dél-keleti fala a "bejárattal" - 2009. 03. 28.

Ilyen lett:

Az előzmények

2009. április 4. 10 órától - Takarítás a csepelyi pusztatemplom-romnál - Várjuk a segítőket!

Nagyvázsonytól néhány kilométerre, az úrkúti út közelében található az egykori középkori falu, Csepely templomának és egy nemesi udvarházának romja. A területet Éri Istvánék az 1950-es évek végén tárták fel, a romokat konzerválták. Azóta a környéken élők többször megtisztították a területet a gyorsan elburjánzó bozóttól, de mára ismét elborítanak mindent az akác- és bodzahajtások. (A képen egy 1999-es akció, amikor a Postamúzeum dolgozói és a várkörösök megtisztították a környéket.)

A Vázsonyi Várkör tagjai szeretnék, ha a terület kellemes kirándulóhellyé válna, amit gyalogosok, kerékpárosok és lovasok egyaránt használhatnak. A terv megvalósításában a polgármesteri hivatal is segítséget ígért és talán a lovasok is bekapcsolódnak a munkába.
Első lépésben meg akarjuk tisztítani a romok környékét a gaztól, bozóttól és a kidőlt fáktól. A folytatásban padokat, tűzrakóhelyeket játszó eszközöket szeretnénk készíteni és egy színpad szerű helyet - egy a környezetéből kiemelkedő teraszos részt - is tervezünk, ahol akár zenés műsorokat és más játékokat is lehet rendezni a gyönyörű környezetben.

A téglalap alakú területet szántás veszi körül, de a terület sarkával szemben, a legrövidebb utat választva szabadon át lehet vágni rajta gyalogosan, biciklivel. A földet művelő mezőgazdasági szövetkezettel megbeszéltük, hogy szerencsésebb ez a megoldás, mint ha állandó utat jelöltetnénk ki - ahogy arra a műemlék miatt törvényi kötelezettség lenne.

Az idei első takarítási akciót 2009. április 4-én 10 órától tartjuk. Örülnénk, ha minél többen segítenének. Ha valaki előre jelzi érkezését a varkorvazsony.hu címen, akkor zsíroskenyérrel tudjuk megvendégelni, sőt talán még szalonnát is sütünk.

A helyet autóval a Veszprém-Tapolca út útkúti elágazójánál befordulva lehet megközelíteni. Az elágazótót 7-800 méterre lévő műanyag kútháznál balra be kell menni a földútra. Parkolni az 50-60 méterre lévő bozótos másik oldalán lehet.

A térképen a romok elhelyezkedése a főúthoz képest - a romterületet a B-betű jelzi

Nagyobb térképre váltás

A romok környéke közelebbről

Az Úrkút felé menő műútról balra (dél-nyugati irányba) fordulva 10 méter után elhaladunk a balról lévő műanyag szivattyúház mellett. A következő 100 méteren kicsit rosszabb az út, de lépésben autóval is járható. A bozótsáv után balról van egy kb. 10x30 méteres füves terület a bozót és a szántás (2009-ben repceföld) között. Itt leállíthatjuk a kocsit, mert utána nehezebb szakasz következik.
A parkoló után gyalogosan megyünk tovább a földúton, ami kicsit felkanyarodik a dombra, közben egy bozótsávon áthaladva, illetve annak a jobboldalát követve megy tovább. A parkolótól kétszáz méterre lefordulunk a földútról dél-keleti irányba (balra), és átvágunk azon a nyiladékon, amit a mezőgazdasági szövetkezet dolgozói vágtak a bozóton, hogy könnyebben megközelíthessük a romokat. A szántóföld széléhez érve célozzunk meg egyenesen a romterület észak-keleti sarkát, és a legrövidebb úton, a vetésben a legkisebb kárt okozva menjünk át a romterületre. A szántáson át csak gyalog, kerékpárral és lóval szabad áthaladni.
Ha elértük a romterületet, forduljunk jobbra. A belső részekre a nyíllal jelölt ponton tudunk bemenni.

Képek 2009 márciusából

A romterület a "parkolóból". A földút a jobboldali bozót másik oldalán vezet 200 méteren át

A földútról balra fordulva, a frissen vágott nyiladékon át jutunk vissza a szántás szélére

A nyiladékon áthaladva a romterület baloldali sarkát kell megcéloznunk, majd onnan jobbra fordulva, kb 30 méter után találjuk meg a "bejáratot"

Az egykori udvarház helyreállított lábazata a romterület "bejárata" felől

A templomrom az udvarház felől

A templom alaprajza - Éri István, A nagyvázsonyi Kinizsi-vár (1957) című kiadványából - Sedlmayr János rajza

Egykor így nézhetett ki a templom - Éri István, A nagyvázsonyi Kinizsi-vár (1957) című kiadványából - Sedlmayr János rajza

A templom belseje

A templomrom keleti irányból

Kicsit bővebben a templomról

A mai Nagyvázsonytól észak-keletre, mintegy 3-4 kilométerre állt egykor egy Csepely nevű falu. Annyit tudunk róla, hogy az aranybulla és a tatárjárás közötti időszakban a lakói királyi pohárnokok és királyi vadászok voltak. Mivel közvetlenül az udvarnak tartoztak szolgálattal, adót nem fizettek. A kiváltságos helyzetük a nándorfehérvári diadal előtti években szűnt meg, amikor Vázsonykő urainak, a Vezsenyieknek a szolgálóivá lettek.
A falu lakossága a 16. század első felétől fogyásnak indult, 1531-ben 9 adófizető portát, 5 szegény jobbágyot, 3 szolgát és 4 lakatlan telket írtak össze. A század második feléből már nem tudunk adózókról a községben. Később is legfeljebb időlegesen telepedett meg néhány család az egykor virágzó faluban. Éri István Nagyvázsonyról szóló 1957-es kiadványa szerint a falu sorsát egy török támadás, az 1600-as nőzséri ütközet pecsételte meg. A falu megmaradt lakói Jórészt Vázsonyba menekültek és vissza sem tértek.
A falu a templomtól délre helyezkedett el. Az egyes házak nyomai a 20. század elején még falmaradványok, gödrök formájában még felismerhetők voltak.
Az egykor mintegy 1500 méter hosszú, 300 méter széles területen elhelyezkedő faluból mára csak a templom és egy ház közvetlen környéke, egy 60 méter széles, 100 méter hosszú, tengelyével észak-nyugati és dél-keleti irányba elnyúló, szabályos téglalap alakú rész maradt meg. A területen 1957-58-ban ásatásokat folytattak. Sok érdekes lelet - köztük egy kovácsoltvas buzogány, egy reneszánsz díszítésű aranygyűrű és egy hatszögletű kőmozsár - került elő.
A 12-13. századból származó román stílusú templom megmaradt falait konzerválták, részben rekonstruálták. Ugyancsak rekonstruálták a templomtól észak-nyugatra lévő, három helyiségből álló falusi ház lábazatát is.
Ma a romterületet szántóföld veszi körül. Megközelíteni az észak-keleti sarkával átellenben lévő füves, bozótos részről, a szántóföldön egyenesen átkelve lehet.

2008. szeptember

A templomrom az udvarház felől

2009-ben támogassa a Várkör működését adója egy százalékának felajánlásával!
Adószámunk: : 18919305-1-19 (Vázsonyi Várkör Egyesület, Nagyvázsony)

Vissza a Várkör nyitó oldalára
Adatvédelem